A forma tudása
Elgondolkoztatok már azon, hogy egy magányos hidrogén atom, keresi a kapcsolatot, egy vele azonos társával, majd közösen tovább keresik egy tulajdonságaiban eltérő, ugyanakkor hasonlóan lobbanékony természetű oxigén atom társaságát és egyesülve, egy teljesen más létformában létezzenek? Bár a kötelék ingatag és bármikor felbontható, mégis roppant hosszú ez a kötelék, miközben tudják, hogy kapcsolatuk a környezeti hatások figyelembe vételével további alakváltozásokat követel meg. Amikor az oxigén molekula már nagyon magányosan érzi magát a kötelékben és bevonza hasonszőrű társát, akkor lágy és kellemes közegüket, savasan maróvá téve élvezik a létet, de amint oxigénék többségbe kerülnek, újra lenyugszanak és egy kristálytiszta elegyet alkotnak. Ez nem más, mint a tudat! A tudat egy-egy jellegzetes formája. Aminek formája van, szükségszerűen tudattal kell rendelkeznie, az alakzat fenntartásához...
